MEGDÉZSMÁL tárgyas ige
(bizalmas) Megdézsmál vmit: más tulajdonából jókora részt elvesz. Alaposan megdézsmálták a diót. Az eleséget elrejtették, nehogy a kutya megdézsmálhassa. Az aszály alaposan megdézsmálta a termést. □ A mackók lejönnek a málnát szüretelni s a törökbúzát megdézsmálni. (Jókai Mór) Zsongott az erdő. Megdézsmálták, kifosztották, ellopták mindenét. Gázolták virágait,
tördösték harmatos ágait. (Kosztolányi Dezső) || a. (régies) Megdézsmál vkit: vkitől pénzt csal v. zsarol ki; megpumpol. □ Pletykát hord egyik faluból a másikba, azért ajándékokkal tartják: a parasztokat meg kuruzslással dézsmálja meg. (Jókai Mór)
megdézsmálás; megdézsmálható; megdézsmáló; megdézsmált; megdézsmáltat.