MEGBŰZÖL tárgyas ige -t v. ..zlött, -jön (
tájszó,
régies)
- 1. Vminek a szagát megérzi megszimatolja; megorront. A kutya megbűzli a vadat.
- 2. (átvitt értelemben, ritka) Vmely kellemetlen esemény bekövetkezését előre megérzi. Megbűzlötte, hogy ebből baj lesz.
megbűzlés; megbűzlő.