Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGBÓDUL tárgyatlan ige
  • 1. (ritka) Hirtelen bódulni kezd, elbódul, bódulatba esik. Az ütéstől megbódult.
  • 2. (népies, régies) Eszét veszti, megbomlik; megbolondul. □ Megbódulok! – szól …, midőn szemeit kezével takarva a szoba közepén megállt. (Eötvös József) Úgy szereti a férfiakat, majd megbódul értük. (Jókai Mór)
  • megbódulás; megbóduló; megbódult.