Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
MEGBOCSÁTÓ melléknév -n v. -an v. (ritka, régies) -lag
1. Olyan <személy>, aki vkinek megbocsát vmit. A gyermekeinek megbocsátó apa.
2. Olyan <személy>, akinek természete, tulajdonsága a megbocsátás, aki könnyen, szívesen megbocsát. Megbocsátó apa, barát, testvér. □ A hadviselt katona megannyi megkomolyodott, megbocsátó, bölcs férfiú. (Krúdy Gyula) Mindent megbocsátók voltak egymással szemben a család keretében. (Móricz Zsigmond) || a. Megbocsátásra hajló <tulajdonság>. Túlságosan elnéző, megbocsátó természete van. || b. Megbocsátásra valló <cselekvés, magatartás>. Megbocsátó bánásmód, politika.
3. Megbocsátást, elnézést kifejező. Megbocsátó mosoly, szó. □ Az ő szerető, megbocsátó tekintete segítsen harcolni ezekkel az emlékekkel. (Babits Mihály)