Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGBÉLEL tárgyas ige (kissé régies) <Ruhaneműt, lábbelit> béléssel ellát; kibélel. Vászonnal, selyemmel megbéleli a ruhát. Megbélelte a csizmaszárat, a köpenyt, a nadrágot. || a. (ritka, bizalmas) Megbélel vmit vmivel; levélborítékba vmilyen (értékű) bankjegyet tesz. □ A szabó búcsúzni jött, elhozván a maga szerény levélborítékját, mely két tízforintossal volt megbélelve. (Mikszáth Kálmán)
  • megbélelés; megbélelt; megbéleltet.