Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
MEGBÉKÉLÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e] (választékos)
A megbékél igével kifejezett cselekvés, ill. folyamat, történés; az a tény, hogy vki megbékél (vkivel, vmivel); megbékülés. Belső megbékélés; a helyzettel való megbékélés; a lelkek, a kedélyek megbékélése. A gyűlés a megbékélés jegyében zajlott le. || a. Ennek eredménye(ként létrejött állapot); az így bekövetkezett béke(sség). A megbékélés nyugalma, öröme.