Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (bizalmas, gyak. túlzó) Eszét veszti, elméjében megzavarodik; megőrül. Majd ha megbolondultam! v. nem bolondultam meg: bolondság lenne tőlem, ha azt (ezt) tenném. Aki megbolondult, azt be kell vinni a bolondok házába. □ Meg kéne tán bolondulnom, ha néha az íráshoz nem folyamodnám. (Tolnai Lajos) || a. (túlzó) Majd megbolondul vmitől: az idegei pattanásig feszülnek vmi miatt. Majd megbolondulok a lármától. || b. (bizalmas, túlzó) Majd megbolondul vkiért, vmiért, ill. vki, vmi után: hevesen vágyódik vki, vmi után. Majd megbolondul azért a lányért. Majd megbolondul az után a fiú után. Majd megbolondulok azért a pulóverért. □ Tetszett a pompás ló, a becsületes bunyók majd megbolondultak érte. (Mikszáth Kálmán) || c. (bizalmas, túlzó) Vki (majd)megbolondul vmi miatt: vmely érzés főleg öröm, lelkesedés nagymértékben mutatkozik rajta. □ Azt hiszed, hogy a közönség megbolondult a lelkesedéstől? Nem, nem bolondult meg. (Ambrus Zoltán) A vőm is majd megbolondult örömében. Magam is örülök. (Gárdonyi Géza)
2. (túlzó) Olyan lelkiállapotba kerül vmitől, hogy bolond, ésszerűtlen dolgokat cselekszik. Egy pohár bortól megbolondul. Az egész falu megbolondult ettől a hírtől. □ Az emberek néha, nem tudni miért: csak megbolondulnak. (Tolnai Lajos) A podoliniak lassan beletörődtek a dologba, Riminszky megbolondult vénségére. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben, tréfás) <Dolog> a szokásostól eltérő, kellemetlen, bosszantó módon kezd viselkedni, működni. Megbolondult ez a kályha, az időjárás, a vonat. Néha megbolondul az órám. □ Egy ilyen nyargaló kocsitól megbolondulnak még a jámbor furmányosok, vásárosok szekerei is. (Krúdy Gyula)