MEGALKOT [g-a] tárgyas ige (
választékos)
Vminek az alkotását véghezviszi; alkotó munkával megcsinál, elkészít vmit; létrehoz.
Megalkotta élete nagy művét. □ Még nem is ismered a kátét, amely az emberi szabadság bibliája leend
A köztársaságot alkotjuk meg. (Krúdy Gyula) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ügyrendjét maga alkotja meg. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) || a.
Megalkotja a véleményét vkiről, vmiről: <bizonyos jellemző eset tanulságai alapján> rendsz. kedvezőtlen véleményt alakít ki vkiről, vmiről.
Beszéde alkalmas volt arra, hogy megalkossam róla a véleményemet. Na, most már megalkothatom róla a véleményemet!
- megalkotás; megalkotó; megalkotott.