MEGALÁZTATÁS [g-a] főnév -t, -ok, -a
A megaláz igével kifejezett cselekvés elszenvedése s az ezzel járó lelkiállapot.
Megaláztatást szenved. Sok megaláztatásnak volt kitéve. □ Nem kell többé egy fillérjük se
Elég volt az örökös megaláztatásokból. (Krúdy Gyula)