MEGBONTÁS főnév -t, -a (csak egyes számban)
A megbont igével kifejezett cselekvés, művelet, eljárás; az a cselekvés, hogy vmit megbontanak.
A fal, a farakás, a vegyület megbontása. || a. (
átvitt értelemben) Vmely egységnek, nyugalmi állapotnak a megzavarása.
Az asztal, a sorok megbontása; a béke, a fegyelem, a rend megbontása. A munkafegyelem megbontására tört.