MEGALAPOZ [g-a] tárgyas ige
(
ritka)
Megalapoz vmit: szilárd, biztos alapot készít vminek. || a. (
átvitt értelemben) Biztosít, biztossá tesz a maga számára vmit.
Megalapozza a jövőjét, a sorsát, a szerencséjét, a vagyonát. || b. (
átvitt értelemben) <Vmely elvet, feltevést, érvet, tant, véleményt> tényekkel, bizonyítékokkal alátámaszt.
Kantnak a Föld keletkezéséről vallott felfogását Laplace matematikailag alapozta meg.
- megalapozás; megalapozható; megalapozó.