MEGRÉMÜL tárgyatlan ige
Rémületbe esik, rémület fogja el, nagyon megijed.
Az ellenségtől nagyon megrémültek. □ Fut Bécs felé Jellasics, a gyáva, |
Megrémülve fut a magyad hadtól. (Petőfi Sándor) Misi úgy meg volt rémülve, szinte fává lett, a lábát alig bírta megmozdítani. (Móricz Zsigmond)
- megrémülés; megrémülő; megrémült.