MEGELEVENÜL [ë-e-e-e; g-e] tárgyatlan ige -t, -jön
(
választékos) Megelevenedik (17).
Délben megelevenül a sétatér. A társalgás az új vendégek megérkezésekor ismét megelevenült. □ A külső vár árkai
megelevenülnek. (Gárdonyi Géza) A keleti regék tündérvilága elevenült meg előtte. (Kosztolányi Dezső)
- megelevenülés; megelevenülő; megelevenült.