MEGALÁZKODIK [g-a] tárgyatlan ige
<Vmely esetben a körülmények kényszerének engedve> saját önérzetének rovására alázatosan viselkedik; megalázza magát. □ Nagyanyám
nem akarta elfogadni, hogy ő letört senki, hogy most már meg kell alázkodnia s elfogadni a sógornéja tányér levesét. (Móricz Zsigmond)
- megalázkodás; megalázkodó; megalázkodott.