Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGALKUSZIK [g-a] tárgyatlan ige
  • 1. Befejezi és megköti az alkut. □ Az ára ugyan megfizethetlen, hanem azért majd megalkuszunk. (Jókai Mór) Másnap keresett egy Pestre menő búzás hajót, megalkudt, s átszállásolta magát. (Tolnai Lajos) || a. Megalkuszik vmiben: alku eredményeként megállapodik vmely összegben. Sokáig alkudoztunk, végre megalkudtunk hetven forintban.
  • 2. (átvitt értelemben, rosszalló) Nem tart ki saját álláspontja mellett, kénytelen-kelletlen v. gyávaságból, kényelemből, gyengeségből enged belőle. Ebben a kérdésben nem alkuszik meg. || a. Megalkuszik vmivel: kénytelenségből enged vminek. Megalkuszik a körülményekkel, a viszonyokkal.
  • 3. Megalkuszik a lelkiismeretével, az igazságérzetével: elhallgattatja, elfojtja magában a lelkiismeret, az igazságérzet szavát. □ [A] kapitány nem tudott megalkudni a lelkiismeretével, s … felfedezte az egész összeesküvést. (Jókai Mór)
  • megalkudott.