MATRAC főnév -ot, -a, (
népies) madrac, (
ritka) matrác
Lószőrrel (ritk. más állat szőrével) v. tengeri fűvel (afrik) tömött, több helyen letűzött párnaszerű ágybetét; egy fekvőhelyen, ágyban rendsz. három darabot helyeznek el belőle egymás mellett.
Matracot csináltat az ágyba; áthúzatja a matracokat. □ Míg matrácomat, párnáimat kiszedték, én
sebes lépésekkel jártam fel s alá. (Kazinczy Ferenc) Erzsi befúrta fejét a lepedőbe, a matrácok közé és sírt. (Babits Mihály)
- Szóösszetétel(ek): matrachuzat; matrackészítő; matracvászon.