MASSZÍV melléknév -an, -abb (
régies írva: massiv is) (
választékos)
Anyagi alkatában tömör, szilárd és ezért időálló <dolog, anyag, tárgy, test>.
Masszív épület; masszív öntvény, tárgy. □ Kezében
egy nagy masszív ezüstkeresztet emelt. (Jókai Mór) || a. Tömör anyagú, rendsz. keményfából készült, szilárd <bútor>.
Masszív asztal, szekrény. □ A roppant ezüst gyertyatartók, ezüst mosdóeszközök, massív ezüst öltözőasztal derült hangulatba hozták a grófnőt. (Tolnai Lajos)