Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (bizalmas) Álöltözet, álarc, amelyet tréfából, mások szórakoztatására v. megtévesztés céljával vesznek fel. Maskarába bújik, öltözik; maskarát vesz fel. □ Gitta színházat szokott játszani, kísértetes maskarákat csinált. (Babits Mihály) A papírüzletek kirakata mögött tombolt a farsang; a lila orrú mandarinok álorcái ott búsongtak királyok, hősök és bolondok maskarái között. (Gelléri Andor Endre) || a. (rosszalló) Komoly emberhez nem illő, nevetséges öltözet. Micsoda maskara ez rajtad? □ Nem nyárs az, hanem varrótű. Ezzel fogsz magadnak a mostani maskarád helyett egy tisztességes öltözetet varrni. (Jókai Mór) Anyuka | ruháit próbálgattam. Maskara, | buta játék! (Szabó Lőrinc)
2. (népies) Maskarába (1) öltözött és a felismerhetetlenségig elváltoztatott arcú személy, főleg legény, aki rendsz. hívatlan vendégként jelenik meg vmely népi társas összejövetelen, kül. lakodalomban; alakos. Megjöttek a maskarák! □ Maskarák jártak az utcákon komoly méltósággal. (Mikszáth Kálmán) Micsoda bolond vagyok én! rándult meg Jancsi , maskarának öltözve lopakodok be hozzá, holott rendes úton is meglátogathattam volna. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló v. gúnyos) Korához, egyéniségéhez nem illő módon, feltűnően és nevetségesen öltözött v. kendőzött személy. Ugyan, ne csinálj magadból maskarát! Nézd már ezt a maskarát.
3. (elavult) Álarcosbál, jelmezbál, maskarádé. □ Nagyon örült a kisfiú, hogy maskarába mennek. (Jókai Mór)