MÁSZÁS főnév -t, (-ok), -a
- 1. A mászik (1, 1c, 2) igével kifejezett cselekvés, mozgás; az a tény, hogy vki, vmi mászik. A földön, hason mászás; a csiga, a teknősbéka, a tetű mászása. A kisgyermek elfáradt a mászásban.
- 2. Az a tény, hogy vki, vmi mászik (1a, b) vmire; vmin fölfelé kapaszkodva való haladás, kúszás. Fára, falra mászás. || a. (sport) Szertornagyakorlat: mászórúdon v. mászókötélen kézzel és lábbal kapaszkodva felfelé haladás. Mászásban ő lett az első.
- Szóösszetétel(ek): hangyamászás; kötélmászás.
- mászási.