MEGFÚL tárgyatlan ige (kissé
régies,
választékos)
Megfullad. □ Mit ugattok, mit haraptok Engemet, hitvány ebek! | Torkotokba, hogy megfúltok, Oly kemény koncot vetek. (Petőfi Sándor) Az asszony
elaludt, ottfelejtette szoptatás után [a csecsemőt], csuda, hogy meg nem fúlt a kicsi. (Móricz Zsigmond)
- megfúlás; megfúló; megfúlt.