Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, ami mar (1, 3, 4), ill. marni szokott. A zabláját maró ló; a kezet maró sav; maró füst, gáz, szag. □ Rekedt holló károgása, széltől csikorgó száraz fa, archoz tapadó maró dér szokták őt felköltögetni. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, választékos) Tartósan kínzó lelki fájdalmat, bánatot okozó; gyötrő, emésztő. Maró bánat, fájdalom, gyötrelem. □ Látni, kevélységét hogy már megvítta maró bú. (Vörösmarty Mihály) Százszor édesebb, maróbb az elmúlt szereplés emléke a szerelemnél. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, rosszalló) Szókimondó kíméletlenségével kegyetlenül ható, vérig sértő. Maró gúny; maró megjegyzés; maró tréfa. □ Csernátony durva stylusa, maró gúnyja sok ellenséget szerzett Jókainak. (Mikszáth Kálmán) Gyuri nem is felelt a maró tréfára. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Vkit rágalmazással, szidalmakkal, pereskedéssel bántó. A szomszédait maró vénasszony.
1. (műszaki nyelv) Tengely körül forgó, sokélű forgácsoló szerszám, a marógépnek a tulajdonképpeni forgácsolást végző, cserélhető alkatrésze; főleg géprészek (fogaskerekek stb.) felületét munkálják meg vele. || a. (üzemi élet) Marógép. Ki dolgozik a marón?
2. (tájszó, elavult) Sólyom- v. kányaféle ragadozó madár. □ Ki látta valaha Galambot marókkal víni, verekedni? (Arany János) Kakuk, harkály, maró Tyühé, tyühé, beh sok madár! (Arany JánosArisztophanész-fordítás)