MÁRTOGATÓS főnév -t, -ok, -a (néprajz, táncművészet)
Párban járt magyar népi tánc, amelyben a táncosnő két apró szökkenés után megroggyantja a térdét, majd félig guggoló helyzetéből felszökik. □ Mártogatós, leguggolós, Ugróss szilaj tánc, s bőrduda: Ezt fujják talp alá oda. (Arany JánosBurns-fordítás) A gavallér
égő szivarral táncolja a mártogatóst. (Mikszáth Kálmán)