MEGSZEPPEN [ë-ë-e v. ë-e-e] tárgyatlan ige -t, -jen [ë]
Kissé megijed, hirtelen egy kis félelem fogja el.
A gyerek az elkövetett csíny következményeit látva megszeppent. □ Az ember megszeppent. Egyszerre kiverte az izzadság. (Gárdonyi Géza)
- megszeppenés; megszeppenő; megszeppent.