MEGSÜKETÜL tárgyatlan ige megsiketül (
túlzó is)
Süketté válik; (egy időre) elveszti hallását.
Az operáció következtében megsüketült. A robbanástól egy pillanatra megsüketült. Olyan zaj van az utcán, hogy szinte megsüketül belé az ember.
- megsüketülés; megsüketülő; megsüketült.