MŰVÉSZTELEP főnév
(művészettörténet) Olyan, művészi alkotásra különösen alkalmas vidéki (lakó)telep, ahol rendsz. azonos művészeti irányt követő festők és szobrászok csoportosan élnek és dolgoznak. A balatoni, a nagybányai, a szentendrei, a szolnoki művésztelep. A nyarat a kecskeméti művésztelepen tölti. || a. (művészettörténet) Az itt dolgozó művészek közössége. A művésztelep lázasan készül a kiállításra. || b. (ritka) Vmely városnak az a része, olyan lakótelep, házcsoport, ahol főként képzőművészek laknak. A Százados úti művésztelep.
művésztelepes; művésztelepi.