MÉRMŰ főnév (
építészet)
Főleg a csúcsíves ablakok felső, elkeskenyedő részén alkalmazott, kőből faragott szabályos díszítmény.
Halhólyagos, homlokzatot borító, lóherelevél formájú mérmű; a mérmű bordája, nyílása.
- Szóösszetétel(ek): mérműborda; mérműnyílás.