MŰVÉSZKEDIK [ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], -jék (-jen) [ë]
- 1. Nem hivatásszerűen, nem rendszeresen, inkább időnként, kedvtelésből v. műkedvelésből gyakorolja a művészet vmely ágát. Üres idejében művészkedik. || a. (ritka) A művészet vmely ágával hivatásszerűen foglalkozik. Nincs állása, csak művészkedik.
- 2. (régies) Mesterkedik (1), ügyesen alkot, formál (vmit). □ Rátermett: van esze. Ekkorka volt még, s már művészkedett: | Házat rakott sárból, hajót kivésett. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
- 3. (átvitt értelemben, rosszalló, gúnyos) Ügyes, művészi (4) eljárást alkalmaz vminek az elérésére. Azon művészkedik, hogy leplezze titkos szándékait.
művészkedés; művészkedő.