Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MACERÁL [ë] tárgyas ige -t, -jon
  • 1. (bizalmas) Bosszant, zaklat, nem hagy békén vkit. Ne macerálj folyton! A cselédjét szüntelenül macerálta. Sokszor macerálták sértő szavakkal az öreget. □ Engemet macerált legjobban a fizikából, kémiából és matematikából, amiket ő tanított. (Jókai Mór) Szűk eszével … sehogyan se értette, miért éppen egy ilyen öregasszony macerál egy másik öreget. (Gelléri Andor Endre) || a. (ritka, bizalmas) Folytonosan babrál vmit, nem hagyja békén. Ne maceráld azt a töltőtollat! || b. (ritka, bizalmas) Izgat (1), bánt vmit. □ A por macerálja a szemet, kaparja a torkot. (Nagy Lajos)
  • 2. (vegyi ipar) Vmely folyadékban áztat vmit, hogy benne levő anyagokat kioldjon belőle; lágyít vmit. || a. (bonctan) <Csontot> langyos vízben való mesterséges rothasztással a lágy részektől megtisztít.
  • macerálás; macerálgat; maceráló; macerált; maceráltat.