MUNKATERV főnév
Egy bizonyos idő alatt teljesítendő munka, ill. feladat elvégzésének módjáról, eszközeiről, menetéről, üteméről (előzetesen) készített tervezet.
Egyéni, kidolgozott, tudományos munkaterv; beveszi a munkatervbe; kimaradt a munkatervből. Pontos munkatervet dolgoz ki. A munkaterv alapján ellenőrzi a munkát. || a. Ennek tartalma, vagyis az elvégzendő munka, feladat.
Teljesíti a munkatervet. || b. (
ritka) Az az időtartam, amelyre a munkaterv vonatkozik.
A munkaterv első hónapjában. || c. Az ilyen munkatervet tartalmazó irat, nyomtatvány.
A munkatervet elzárta az asztalfiókba.
- Szóösszetétel(ek): munkaterv-készítés; munkaterv-kidolgozás.
- munkaterves; munkatervi; munkatervű.