Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MŰÉRTŐ melléknév és főnév
  • I. melléknév -n v. -en [e] v. -leg [e], -bb
  • 1. Művészeti ismeretekben jártas, a művészeti alkotásokat kedvelő, a művészet kérdései iránt érdeklődő <személy, csoport>. Műértő ember. □ A nagyszámú intelligens, műértő közönség … az egész előadás alatt tartózkodóan, hidegen viselkedett. (Ady Endre) || a. Ilyen személyre, csoportra jellemző, a műalkotások élvezése iránt fogékony v. műalkotásokat létrehozni tudó, segítő. Műértő szemmel vizsgálta a doboz díszítményeit. A kép kijavítását csak műértő kézre szabad bízni. □ [Zrínyi] a szultán paripáját műértőleg rajzolja. (Arany János)
  • 2. (bizalmas, tréfás) A női szépség iránt érdeklődő és ahhoz értő. □ Feri föltette monokliját, és megnézte [a leányt] műértő szemmel. (Mikszáth Kálmán)
  • II. főnév -t, -je [e] Műértő személy. Ismert műértő; a műértők véleménye szerint. □ [Az udvarmester] nézegette a sarkantyút, egy igazi műértő odaadásával. (Mikszáth Kálmán) A műértőt nem érdekli a barbár mázolás. (Herczeg Ferenc) műértői.