MUTATVÁNY főnév -t, -ok, -a
- 1. Mások előtt rendsz. szórakoztató előadás keretében bemutatott, ügyességen v. testi erőn alapuló, meglepő v. ilyennek szánt művelet. Bravúros, cirkuszi, vásári mutatvány. Kezdetleges mutatványokkal próbálta otthon a gyerekeket szórakoztatni. □ Sámson mutatványait mindenki megtapsolá. (Jókai Mór) Értett mindenféle bűvészeti mutatványokhoz. (Krúdy Gyula)
- 2. <Vmely nagyobb szellemi alkotásból, hosszabb írásműből v. kötetre való versgyűjteményből> egy-egy mutatóul, szemelvényként közölt kisebb részlet, egy-egy darab. □ Kegyes engedelmeddel, Jókai mutatványt közöl [művedből],
legközelebb. (Petőfi Sándor) Ide teszünk mutatványul
egy igénytelen rövid versecskét. (Arany János)
- 3. (ritka) <Eladásra szánt cikkből> megtekintésre, kipróbálásra küldött minta. A cég mutatványt küldött az árukból.
- Szóösszetétel(ek): 1. mutatványív; mutatványlap; mutatványpéldány; 2. artistamutatvány; bűvészmutatvány; kártyamutatvány; tornamutatvány.