MUNKASZOLGÁLAT főnév (
katonaság,
1945 előtt)
<A második világháború idején> az a fegyvertelen katonai szolgálat, amelyre főleg antifasisztákat és a fasizmus fajelmélete alapján üldözött, valamint fegyveres szolgálatra alkalmatlanná nyilvánított személyeket osztottak be, s amely többnyire embertelen és megalázó körülmények között végzett, gyak. rendkívül veszélyes kisegítő műszaki feladatok ellátásából állt.
Bevonult munkaszolgálatra; megszökött a munkaszolgálatból; a munkaszolgálatra beosztott antifasisztákon elkövetett kegyetlenségek. □ A háború vége felé elvitték Bakót katonának. Mivelhogy az egyik lábára bicegett, csak munkaszolgálatra. (Nagy Lajos)
munkaszolgálati.