Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév Olyan <személy>, aki kibúvik a munkavállalás alól, v. a vállalt munkát hanyagul, lustán végzi. Munkakerülő, iszákos ember; munkakerülő csavargó. □ Az ügyvédet elítélték Fogságát kiülte, kiszabadult, s szövetkezett a leghanyagabb munkakerülő fiatal ügyvéddel. (Jókai Mór) || a. (ritka) Ilyen személyre jellemző, tőle származó, vele kapcsolatos. Munkakerülő viselkedés.
II. főnév Munkakerülő ember. Megrögzött, notórius munkakerülő. A munkakerülőket átadták a hatóságnak. □ A haszontalan, vén munkakerülő a Hauptmann szófukar előadásában csodálatosan megelevenedik előttünk. (Ambrus Zoltán) A razzia igen szép eredménnyel végződött. Öt zsebtolvaj, huszonhét notórius munkakerülő került a rendőrség kezére. (Nagy Lajos)
munkakerülői.