Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MOTYOG ige -tam, -ott, -jon (hangutánzó)
  • 1. tárgyatlan <Öregség, foghíjasság, beszédhiba vagy zavart lelkiállapot következtében> a hangokat bizonytalanul ejtve, a szavakat tökéletlenül artikulálva, halkan, esetleg akadozva, szinte érthetetlenül beszél. Nem tudom, mit mond, mert csak motyog. Beszélj már értelmesen, ne motyogj! □ Meséled, még nem is volt egészen három óra, | mikor már felriadtam rémülten és felültem, | motyogtam. (Radnóti Miklós) || a. tárgyatlan Ilyen módon magában beszél. Az öreg bácsi megy az utcán, és motyog. □ Magában motyogva kezdé megállapítani. a valódi tényálladékot. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyas Így mond vmit. □ Bence maradt volna örömestebb távol, Motyogott is egy szót az agyafúrt lyányrol. (Arany János) Motyogott valamit a deák, hogy máskor majd frissebb lesz. (Móra Ferenc) Végigsietett a citadella udvarán, szakállába és megritkuló bajuszába motyogva szavakat. (Kuncz Aladár)
  • 2. tárgyatlan (tájszó) Vminek végzésében lassan, ügyetlenül halad; pepecsel, piszmog.
  • Igekötős igék: belemotyog; elmotyog; közbemotyog; végigmotyog; visszamotyog.
  • motyogás; motyogó.