MOROTVA főnév ..vát, ..vája
1. (
földrajz) Vmely folyónak természetes úton elhagyott régi medre v. szabályozás során elzárt ága, legtöbbször átvágott kanyarulata, melyben már csak állóvíz van, v. ez is kiszáradt; a folyó holt ága. □ Lovam lába csülökig süppedt a sömlyékbe
félrerántottam a kantárszárat, s igyekeztem kimenekülni a morotvából. (Jókai Mór) A morotva nádasából nagyot szól olykor a bölömbika. (Tömörkény István)
- 2. (elavult) Lagúna (1). □ Csudákat nevelő gállyákat viselő nagy tenger morotvája!
(Balassi Bálint)
morotvás.