MORDÁLY főnév -t, -ok, -a
Régi, nehéz pisztoly v. olyan, régimódi puska, amelynek csöve elöl tölcsérszerűen kiszélesedik, tusája sok esetben puskaagyhoz hasonló. □ Pisztoly, mordály hiába prüszköli feléje a tüzet. (Jókai Mór) A falon posztóval bevont fegyvertartón vítőrök, mordályok, pisztolyok lógtak. (Kosztolányi Dezső) || a. (tréfás v. gúnyos) Elavult szerkezetű, kezdetleges formájú pisztoly. Ócska mordály az már!
mordályos.