MORALIZÁL tárgyatlan ige -t, -jon (választékos)
1. <Írásműben> erkölcsi céllal rendsz. hosszasan elmélkedik, erkölcsi elveket fejteget. Utolsó művében nem jellemeket ábrázol, hanem inkább csak moralizál az író. || a. <Műalkotásban> az erkölcsi célzatot kirívóan előtérbe helyezi. Az volt az elve, hogy a festő ne moralizáljon hanem a valóságot ábrázolja.
2. (rosszalló) Unalmas, száraz erkölcsi prédikációt tart, erkölcsi elveket hangoztatva dorgál v. leckéztet vkit. Fiatal korában szellemes társalgó volt, de ma már csak moralizálni tud.
3. (ritka, régies) Erkölcstannal foglalkozik.
moralizálás; moralizálgat; moralizáló.