MELLDÖNGETÉS [e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (
ritka)
A mellre ököllel mért ismételt ütések, rendsz. nagyhangú állítás erősítésére.
A melldöngetéstől még nem lesz igaz, amit mondott. || a. (
átvitt értelemben,
ritka) Nagyhangú szólamok hangoztatása.
Mire való ez a sok szavalás, melldöngetés?