MEGOKOLATLAN [g-o] melléknév -ul, -abb
Okokkal alá nem támasztott, meg nem okolt, meg nem magyarázható, alaptalan, indokolatlan.
Megokolatlan cselekedet, elmaradás, magatartás. □ Tovább halad azon a lejtőn, melyre férje megokolatlan féltékenysége s a saját esztelensége sodorta. (Ambrus Zoltán)