MEGFEN tárgyas ige
<Metsző, vágó eszközt, szerszámot> fenéssel megélesít.
Megfeni a beretvát, a kaszát, a kést, az ollót. || a. (
átvitt értelemben) □ [Lehel.] Mi a legjobb koszörükő? a bosszu: Ez fente meg a magyar kardokat. (Petőfi Sándor)
- megfenés; megfenet; megfenhető; megfenő; megfent.