MAGNETIKUS [ë v. e] melléknév -an, -abb (
választékos)
Különlegesen vonzó hatású, tulajdonságú; mágneses, delejes.
Magnetikus erő, hatás, vonzás. || a. (
ritka,
régies) Hipnotikus, delejes (2). □ Meglesz mondá a polgármester, fölvillanyozva a vállain nyugvó kéz magnetikus erejétől. (Mikszáth Kálmán)