MÓLÓ főnév -t, -ja
A kikötőnek a vízbe (kül. tengerbe) nyelvszerűen benyúló rakpartja, kikötő gátja. A hajó kikötött a móló mellett. Végigsétált a mólón. □ A kikötő meglehetősen üres volt. A móló kőkockáin elnyúlva kékzubbonyos öreg hajómunkások aludtak. (Kuncz Aladár) Fiume a régi, gyerekkori? |
Szinte magam is | zsugorodtam, ott járva-kelve kis | kikötőjében, üldögélve a | mólón. (Szabó Lőrinc) || a. Hullámtörő gát, amely esetleg csónakok, kisebb hajók kikötésére is alkalmas. A badacsonyi, siófoki, tihanyi móló.
mólós.