MOCCAN tárgyatlan ige -t, -jon (rendsz. tagadó v. tiltó alakban) (
hangfestő)
<Élőlény, rendsz. halk nesszel> apró, rezdülésszerű mozdulatot tesz.
Moccanni sem mert. Meg se moccant. □ Ülj meg itten az ölemben, De ne moccanj. (Petőfi Sándor) S kiáltanék: hahó! fel! emberek! Vigyázzatok | De
moccanni sem merek. (Tóth Árpád) Az öreg tovább pipál, nem moccan. (Juhász Gyula)
- Igekötős igék: elmoccan; kimoccan; megmoccan.
- moccanás; moccanó.