MINEMŰ névmás, kérdő és vonatkozó, (
ritka) minémű (
régies)
- I. kérdő Milyenfajta?; miféle tulajdonságú? □ Minémü ember e Kleonymus A háborúban? (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
- II. vonatkozó (kötőszóként) Amilyen fajtájú; amilyen, aminő. □ Más hölgy tolong az istennő helyébe
Asszony, minéműt köznap is talál. (Arany János)
- Szóösszetétel(ek): akárminemű; bárminemű.