MINEMŰSÉG [ë v. e] főnév -et, -e [ë, e], (ritka) minéműség (régies)
Vmely dolog, tárgy jellege, sajátos, jellegzetes állapota, helyzete, természete. □ Akar-e egy szívességet tenni
? A dolog mineműsége válogatja. (Mikszáth Kálmán) Szindbád leskelődve figyelte a szemsugarak útját és mineműségét. (Krúdy Gyula)