MIÁN névutó (ragtalan v. személyragos szó után, azzal együtt értve) (népies, régies)
Miatt (főleg 1). □ A nép növekedő háborgása mián fegyveres erővel vezettetett Markházi fölügyelése alá. (Kemény Zsigmond) Itt van a szegény báró, akire ujjal mutogattak élete végéig könnyelmű cselekedete mián. (Krúdy Gyula)