MARADHATÓS melléknév (népies)
A célnak úgy-ahogy megfelelő; elég jó, nem rossz, tűrhető, meglehetős. □ [A hegyhátat] szántónak használja. Arra ugyan nem lehet valami nagyon jó
Maradhatós biz az, egész maradhatós még. (Gárdonyi Géza) || a. Elég szép, nem csúnya. [No milyen a lány?] Hát maradhatós!