MÉLTÓSÁGTELJES melléknév -en [e] (választékos)
Méltóságot (1) kifejező, ezt tükröző <magatartás, megnyilatkozás, cselekvés>. Méltóságteljes beszédmód, hanghordozás, fejbólintás; méltóságteljesen viselkedik. □ Egy fogat lassan és méltóságteljesen vonul
keresztül, lépésben mennek a lovak. (Nagy Lajos)