MEGZÖRREN tárgyatlan ige (
hangutánzó)
<Megmozdított, megrázott v. megütött tárgy> egyszeri rövid, zörgő hangot ad.
Megzörren a lánc. □ Harmadik nap a nád megzörrent megette. (Arany János) Valamitől bizonyára megzörrent az ablak zára: | rá kell jönnöm az okára. (Babits MihályPoe-fordítás)
- megzörrenés; megzörrenő; megzörrent.