MEGSUHOGTAT tárgyas ige (
hangutánzó)
<Vékony, hajlékony tárgyat> végénél v. nyelénél fogva egy ideig úgy mozgat a levegőben, hogy suhog (rendsz. ütés előtt).
Megsuhogtatja a kardot, a korbácsot, a vesszőt. □ Felelj fickó szólt
Dani, megsuhogtatván kezében tatár korbácsát. (Eötvös Károly)
- megsuhogtatás; megsuhogtató; megsuhogtatott.